Miért hangos a panel szellőző?

A panel szellőzőjéből hallható halk, egyenletes légáramlási hang még nem feltétlenül jelent hibát. A sípolás, zörgés, búgás, dübörgés vagy az újonnan jelentkező erős zaj azonban már utalhat eltömődésre, túl nagy légsebességre, meglazult alkatrészre, a tetőventilátor hibájára vagy a szellőzőrendszer egyensúlyának felborulására.

A panelépületek lakói gyakran csak akkor kezdenek foglalkozni a szellőzéssel, amikor valami szokatlant tapasztalnak. Kellemetlen szag érkezik a szellőzőből, párásodik a lakás, gyengül az elszívás – vagy a korábban szinte észrevétlen szellőző egyszer csak hangossá válik.

A hang jellege sokat elárulhat arról, hogy hol érdemes keresni a problémát. Nem ugyanarra utal a folyamatos mély búgás, a vékony sípoló hang, a fémes zörgés vagy az, amikor a szellőzőn keresztül a szomszéd lakás zajai hallatszanak. A megfelelő társasházi szellőzés kiemelten fontos, ne hunyjon szemet a felmerülő problémák felett. 

Normális, ha hangot ad a panel szellőző?

A működő szellőzőrendszer teljesen hangtalan ritkán lesz. A légcsatornában áramló levegő, a tetőn működő ventilátor és a légáramlás útjában lévő rácsok, idomok vagy szűkületek kisebb zajt kelthetnek.

A halk, állandó és korábban is megszokott légáramlási hang általában nem ad okot aggodalomra. Érdemes azonban kivizsgáltatni a rendszert, ha:

• a szellőző hirtelen lett hangosabb;
• a zaj fokozatosan erősödik;
• a hang mellett rezgés is érezhető;
• csökkent vagy teljesen megszűnt az elszívás;
• a szellőző időnként visszafelé fúj;
• kellemetlen szag is érkezik a légcsatornából;
• a zaj csak bizonyos napszakokban vagy időjárási helyzetekben jelentkezik.

A légtechnikai zaj nemcsak magából a ventilátorból származhat. Létrejöhet turbulens légáramlás, rezgő szerkezeti elem vagy a légcsatornában továbbterjedő hang miatt is.

A panelházak közös szellőzésének alapvető működését részletesebben a Hogyan működik a panel szellőztetése? című útmutatónkban mutatjuk be.

Milyen hangot hallunk a szellőzőből?

A zaj típusa segíthet leszűkíteni a lehetséges okokat.

Sípoló vagy fütyülő hang

A sípolás általában arra utal, hogy a levegő túl nagy sebességgel halad át egy szűk keresztmetszeten. Ezt okozhatja:

• részben eltömődött szellőzőrács;
• beszűkült vagy szennyezett légcsatorna;
• nem megfelelő méretű vagy rosszul beállított légbevezető;
• túl erős elszívás;
• a szükséges légutánpótlás hiánya;
• részlegesen lezárt szellőzőnyílás.

Hasonló hang keletkezhet akkor is, amikor a lakás új, jól záródó ablakai mellett a ventilátor megpróbálja elszívni a levegőt, de a helyiségbe nem tud elegendő friss levegő bejutni.

A ventilátor ilyenkor nagyobb nyomáskülönbség ellen dolgozhat, miközben az ajtók, ablakrések vagy szellőzőrácsok környékén erősödik a légáramlási zaj. A nem megfelelő légcsatorna-kialakítás, az áramlási akadályok és az egyenetlen ventilátor-belépő légáramlás a rendszer teljesítményét és zajszintjét egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Mély búgó vagy morajló hang

A mély, folyamatos búgás gyakran a gépi elszíváshoz, különösen a tetőventilátor működéséhez kapcsolódik. Maga a ventilátor normál üzem közben is ad hangot, de a zaj felerősödhet, ha:

• a ventilátor elöregedett;
• a járókerék kiegyensúlyozatlanná vált;
• lerakódás került a lapátokra;
• a ventilátor rögzítése meglazult;
• a rezgés átadódik a légcsatornának vagy az épületszerkezetnek;
• a rendszer nem a tervezett munkapontban működik.

A ventilátor rezgésének gyakori műszaki okai közé tartozik a forgó alkatrészek kiegyensúlyozatlansága, a hibás csapágy, a tengelyeltérés, a nem megfelelő rögzítés vagy az aerodinamikai terhelés.

A tetőventilátor rezgése a közös szellőzőstrangon keresztül több emeleten is hallható lehet. Emiatt előfordulhat, hogy a zaj forrása nem a lakáson belüli szellőzőrács, hanem az épület tetején vagy a közös légcsatornában található.

Zörgő, kattogó vagy csattogó hang

A fémes zörgés rendszerint valamilyen mozgó vagy meglazult alkatrészhez kapcsolódik. Ilyen lehet:

• a nem megfelelően rögzített szellőzőrács;
• egy meglazult légcsatornaelem;
• a légáramlásban mozgó szennyeződés;
• hibás vagy utólag beépített visszacsapó szelep;
• a légáramlás hatására mozgó takaróelem;
• a szél vagy a nyomáskülönbség miatt nyitódó-záródó alkatrész.

Ha a zörgés kizárólag erős szélben, egy ablak kinyitásakor vagy a konyhai elszívó bekapcsolásakor jelentkezik, valószínűleg a légnyomás változása mozgatja valamelyik elemet.

Daráló, kerregő vagy súrlódó hang

A daráló, fémesen kerregő zaj már komolyabb gépészeti problémára utalhat. Lehetséges okai:

• kopott vagy hibás ventilátorcsapágy;
• a járókerék hozzáér a ventilátorházhoz;
• meglazult tengely vagy alkatrész;
• sérült ventilátorlapát;
• erős szennyeződés miatti kiegyensúlyozatlanság.

Az ilyen zajt nem érdemes hosszabb ideig figyelmen kívül hagyni. A hibás csapágy, a meglazult alkatrész vagy a járókerék rendellenes mozgása nemcsak zajt okozhat, hanem idővel a ventilátor további károsodásához is vezethet. A ventilátorgyártói hibakeresési dokumentációk a rendellenes zaj és rezgés gyakori okai között említik a csapágyhibát, a meglazult elemeket, a tengelyeltérést és a járókerék kiegyensúlyozatlanságát.

Miért lett hirtelen hangosabb a panel szellőző?

Ha a szellőző korábban csendesen működött, majd egyik napról a másikra hangossá vált, valamilyen változás történhetett a rendszerben vagy a lakás légellátásában.

Eltömődött vagy szennyezett a szellőzőrendszer

A légcsatornában, a rácson vagy a ventilátor járókerekén lerakódó por és szennyeződés csökkentheti a szabad keresztmetszetet. A levegőnek ilyenkor kisebb helyen kell áthaladnia, ami nagyobb légsebességet, sípolást vagy turbulens zajt okozhat.

A ventilátor járókerekére egyenetlenül rakódó szennyeződés emellett kiegyensúlyozatlanságot és rezgést is előidézhet. Az AMCA ventilátor-hibakeresési anyaga az egyenetlen szennyeződéslerakódást a túlzott vibráció egyik lehetséges okaként azonosítja.

A közös rendszer állapotának ellenőrzéséről és tisztításáról a Társasházi szellőzőtisztítás című tartalmunkban olvashat részletesebben.

Nem jut elegendő levegő a lakásba

A panelházak hagyományos szellőzése nemcsak az elszívásra, hanem a friss levegő bejutására is épül. Ha a lakásba nem érkezik megfelelő mennyiségű levegő, az elszívórendszerben és az ajtók, ablakok környezetében nagyobb nyomáskülönbség alakulhat ki.

Ez különösen gyakori lehet nyílászárócsere után, amikor a régi, természetes módon valamennyire szellőző ablakokat jól záródó műanyag nyílászárók váltják fel, de nem gondoskodnak szabályozott légbevezetésről.

Ilyenkor nem feltétlenül maga a szellőző hibás. A zaj annak a jele is lehet, hogy a lakás és az elszívórendszer együtt már nem megfelelően működik.

Nem megfelelő ventilátor került a rendszerre

Egy túl nagy teljesítményű, rosszul szabályozott vagy a légcsatorna adottságaihoz nem megfelelően kiválasztott tetőventilátor túl nagy légsebességet és nyomáskülönbséget hozhat létre.

A nagyobb ventilátor önmagában nem feltétlenül jelent jobb szellőzést. Ha a közös strang keresztmetszete, az egyes lakások bekötései és a légutánpótlás nem igazodik a ventilátor teljesítményéhez, a rendszer zajossá válhat, miközben az elszívás az egyes lakásokban továbbra is egyenetlen marad.

Meglazult a ventilátor vagy valamelyik légcsatornaelem

A ventilátor működése kisebb rezgéssel jár. Ha a rögzítések, csatlakozások vagy rezgéscsillapító elemek elhasználódnak, a rezgés átkerülhet a légcsatornára és az épület szerkezetére.

A merev kapcsolat sokkal messzebbre vezetheti a gép rezgését, mint egy megfelelően kialakított, rugalmas csatlakozás. A ventilátorgyártók ezért több alkalmazásban rugalmas csatlakozást javasolnak a rezgés légcsatornába történő továbbadásának mérséklésére.

Valaki átalakította a közös rendszer egyik bekötését

A panelházak szellőzőstrangja több lakást kapcsol össze. Egyetlen lakásban végzett szabálytalan átalakítás ezért más lakások szellőzését is befolyásolhatja.

Problémát okozhat például:

• nagy teljesítményű páraelszívó bekötése a közös kürtőbe;
• a szellőzőnyílás leszűkítése vagy lezárása;
• nem megfelelő ventilátor felszerelése;
• hibás visszacsapó szelep alkalmazása;
• a légcsatorna engedély nélküli átalakítása.

Az ilyen módosítások megváltoztathatják a nyomásviszonyokat, növelhetik a zajt, és akár visszaáramlást is előidézhetnek.

Arról, hogy mit jelent a közös függőleges légcsatorna, a Mi az a szellőzőstrang? című cikkünkben írunk részletesen.

Miért hallatszik át a szomszéd a szellőzőn?

A közös légcsatorna nemcsak levegőt, hanem hangot is továbbíthat. Ha két lakás szellőzőnyílása ugyanahhoz a stranghoz csatlakozik, a beszéd, a televízió, a konyhai zaj vagy a fürdőszobai hangok a légcsatornán keresztül más lakásokba is eljuthatnak.

A hangátvitel erősebb lehet, ha:

• a csatlakozások egymáshoz közel helyezkednek el;
• hiányzik vagy nem megfelelő a hangcsillapítás;
• a légcsatorna kialakítása könnyen továbbítja a hangot;
• eltávolították vagy lecserélték az eredeti szellőzőelemet;
• a rendszerben szabálytalan átalakítás történt.

Az ASHRAE a légcsatornán és az egyik helyiség légbevezetőjén vagy elszívónyílásán keresztül egy másik helyiségbe továbbterjedő hangot külön zajterjedési útként kezeli. Ennek csökkentésére megfelelő légcsatorna-kialakítás és indokolt esetben hangcsillapító elemek alkalmazhatók.

A szellőző teljes lezárása azonban nem megfelelő megoldás, mert ezzel megszüntethető a lakás szükséges légcseréje!

Mit tehet a lakó, ha hangos a szellőző?

Első lépésként érdemes pontosan megfigyelni a jelenséget.

Jegyezzük fel:

• milyen jellegű a hang;
• folyamatosan vagy időszakosan jelentkezik-e;
• napszakhoz vagy időjáráshoz kötődik-e;
• változik-e nyitott ablak mellett;
• erősödik-e a konyhai páraelszívó bekapcsolásakor;
• érezhető-e rezgés a rácson vagy a falon;
• megfelelően elszívja-e a levegőt a rendszer;
• érkezik-e szag vagy levegő visszafelé.

A láthatóan poros lakáson belüli rács óvatosan megtisztítható, de a közös légcsatornába nem szabad házilag belenyúlni. A rács lezárása, a strangba történő fúrás, illetve erős ventilátor vagy páraelszívó szakszerűtlen bekötése további problémákat okozhat.

A Panelházak szellőzőrendszere – 10+5 hasznos tipp és tanács című összefoglalónkban további gyakorlati tudnivalókat gyűjtöttünk össze a lakók és közös képviselők számára.

Mikor kell szólni a közös képviselőnek?

A közös képviselő értesítése indokolt lehet, ha:

• a zaj több lakásban is hallható;
• a tetőventilátor felől erős búgás vagy rezgés érkezik;
• az elszívás több emeleten gyengült;
• a szellőző visszafelé fúj;
• kellemetlen szag terjed a lakások között;
• a probléma egy közös rendszeren végzett munka után jelentkezett;
• felmerül a közös strang szennyezettsége vagy sérülése.

A lakáson belüli szellőzőrács állapota jellemzően a lakót is érintheti, a strang, a tetőventilátor és a közös rendszer ellenőrzésének megszervezése azonban rendszerint társasházi feladat.

Mit vizsgál meg a légtechnikai szakember?

A zaj forrását nem mindig lehet pusztán a lakáson belülről meghatározni. A szakszerű vizsgálat során többek között ellenőrizhető:

• a tetőventilátor működése és fordulatszáma;
• a járókerék állapota és tisztasága;
• a csapágyak, rögzítések és rezgéscsillapítók állapota;
• a légcsatorna átjárhatósága;
• a szellőzőstrang szennyezettsége;
• az egyes lakásoknál mérhető légszállítás;
• a rendszer nyomásviszonyai;
• a légutánpótlás lehetősége;
• az utólagos vagy szabálytalan bekötések;
• a szellőzőrácsok és visszacsapó elemek működése.

A cél nem pusztán a zaj megszüntetése. A rendszernek megfelelő légcserét is kell biztosítania, ezért a ventilátor egyszerű leállítása vagy a szellőzőnyílás lezárása nem tekinthető valódi megoldásnak.

Panel- és társasházi szellőzőrendszer vizsgálata

A panelépületek közös szellőzőrendszere több lakás működését kapcsolja össze, ezért a problémák okát érdemes rendszerszinten keresni.

Az Air Power House Kft. panel- és társasházi szellőzőrendszerek állapotfelmérésével, tisztításával, karbantartásával, javításával és korszerűsítésével is foglalkozik. A vizsgálat során feltárható, hogy a zaj a lakáson belüli csatlakozásból, a közös strangból, a tetőventilátorból vagy a nem megfelelő légutánpótlásból ered-e.