A penész végleges megszüntetéséhez nem elegendő a látható foltok lemosása, fertőtlenítése vagy átfestése. Először meg kell állapítani, mi tartja nedvesen az érintett felületet: magas páratartalom és elégtelen légcsere, hőhíd, beázás, csőszivárgás vagy más épületszerkezeti probléma. A penész kezelése akkor lehet tartós, ha a kiváltó nedvességforrás megszűnik, az érintett szerkezet kiszárad, majd a penészes felületet megfelelően kezelik. Ha a problémát a lakás magas páratartalma és hiányos szellőzése okozza, a végleges megoldás része megfelelően méretezett szellőztető rendszer kialakítása lehet.

Penész a falon, az ablak körül, a fürdőszobában vagy a szekrény mögött – első pillantásra ugyanannak a problémának tűnhet. Pedig két hasonló penészfolt hátterében egészen eltérő okok állhatnak.

Ezért nincs minden ingatlanban működő, egyetlen „penész elleni csodaszer”.

A penész kezelése során nem az a legfontosabb kérdés, hogy mivel lehet lemosni a penészt, hanem az, hogy: miért tudott egyáltalán kialakulni, és miért marad nedves az adott felület?

A penészgombák növekedésének egyik alapvető feltétele a nedvesség jelenléte. A tartós megoldás ezért a nedvességet okozó körülmények feltárásával és megszüntetésével kezdődik. Az EPA szakmai útmutatója szintén azt hangsúlyozza, hogy penészesedés esetén a víz- vagy nedvességprobléma rendezése alapvető feladat.

A „végleges” penészmentesítés nem azt jelenti, hogy egy vegyszerrel vagy egyszeri kezeléssel örökre kizárható a penész megjelenése.

Azt jelenti, hogy:

1. meghatározzuk a penészesedés valódi okát;
2. megszüntetjük a nedvesség utánpótlását;
3. kiszárítjuk az érintett szerkezetet;
4. megfelelően eltávolítjuk vagy kezeljük a penészes anyagokat;
5. olyan körülményeket alakítunk ki, amelyek között a felület nem válik újra tartósan nedvessé.

Ha például csőtörés okozza a problémát, a csövet kell kijavítani.

Ha a tető ázik be, a víz bejutását kell megszüntetni.

Ha hőhidas falon csapódik ki rendszeresen a nedvesség, a hőtechnikai problémát és a páraterhelést kell együtt vizsgálni.

Ha pedig a lakásban keletkező pára nem tud eltávozni, a megfelelő légcserét kell kialakítani.

A tartós penészmentesítés tehát nem egyetlen módszer, hanem az okhoz igazított műszaki megoldás.

A visszatérő penész egyik leggyakoribb oka, hogy csak a tünetet kezeljük. A folyamat sok lakásban így néz ki:

penészfolt → penészölő szer → festés → néhány hét vagy hónap → újabb penészfolt.

A felület közben tisztább lett, de az eredeti körülmények nem változtak. Továbbra is fennállhat például:

• magas beltéri páratartalom;
• elégtelen légcsere;
• hideg falszerkezet;
• hőhíd;
• rosszul működő fürdőszobai elszívás;
• hiányzó légutánpótlás;
• beázás;
• szivárgó vezeték;
• nedves épületszerkezet.

Ezért a visszatérő penészesedésnél nem érdemes újra és újra ugyanazt a felületkezelést megismételni. Kapcsolódó tartalom: Miért tér vissza a penész újra és újra?

A penész helye és megjelenésének körülményei sokszor már adnak támpontot.

Főként télen, külső falon vagy sarokban jelenik meg

Lehetséges ok:

• magas beltéri páratartalom;
• hideg felület;
• hőhíd;
• elégtelen légcsere.

Ilyenkor érdemes ellenőrizni a helyiség páratartalmát, a fal felületi hőmérsékletét és a szellőzés működését.

Az ablakokon rendszeresen lecsapódik a pára

Ez arra utalhat, hogy a lakásban keletkező nedvesség nem távozik megfelelő ütemben.

Különösen gyakori lehet:

• jól záródó új nyílászárók mellett;
• rendszeres beltéri ruhaszárításkor;
• nagy létszámú háztartásban;
• elégtelen fürdőszobai és konyhai elszívás esetén.

Kapcsolódó tartalom: Nyílászárócsere után penészes lett a lakás 

A szekrény vagy gardrób mögött jelenik meg

A bútor akadályozhatja a helyiség meleg levegőjének áramlását a fal előtt. A külső fal emiatt hidegebb maradhat, miközben mögötte a kiszáradás is lassabb.

Kapcsolódó tartalom: Penész a gardrób vagy szekrény mögött

A fürdőszobában jelentkezik

A fürdőszobában rövid idő alatt nagy páraterhelés keletkezik. Ha az elszívás vagy a légutánpótlás nem megfelelő, a nedvesség hosszabb ideig maradhat a felületeken.

Kapcsolódó tartalom: Penész a fürdőszobában – mi okozza és hogyan előzhető meg? 

Eső után erősödik a folt

Ilyenkor nem elsősorban szellőzési problémára, hanem például:

• tetőbeázásra;
• homlokzati hibára;
• hibás ereszre;
• nyílászáró körüli vízbejutásra

kell gondolni.

Egy cső vagy vizes helyiség közelében nedvesedik a fal

Lehetséges:

• csőszivárgás;
• hibás lefolyó;
• sérült vízszigetelés;
• kád vagy zuhany körüli tömítési probléma.

A fal aljától felfelé nedvesedik

Ilyenkor talaj felől érkező nedvesség vagy más épületszerkezeti probléma is felmerülhet.

Nem minden penészes fal légtechnikai probléma. A megfelelő megoldás kiválasztásának feltétele, hogy először eldöntsük, honnan származik a nedvesség.

A megfelelő penészkezelési módszer mindig az októl függ.

1. Felületi penészeltávolítás

Kisebb, felületi penészfoltnál szükség lehet a penész megfelelő eltávolítására és a felület megtisztítására.

Ez azonban csak akkor jelent tartós eredményt, ha az érintett felület később száraz marad.

A penészölő szer tehát nem az okot, hanem a már kialakult szennyeződést kezeli.

2. Átnedvesedett szerkezet kiszárítása

Beázás vagy szivárgás után először:

• a víz utánpótlását kell megszüntetni;
• majd az épületszerkezetet ki kell szárítani.

Csak ezután következhet a végleges felületképzés.

3. Sérült anyagok eltávolítása

Egyes porózus, erősen penészes vagy átnedvesedett anyagokat nem mindig lehet megfelelően megtisztítani.

Ilyen lehet például:

• gipszkarton;
• tapéta;
• hőszigetelő anyag;
• málló vakolat;
• bútorhátlap;
• textil vagy szőnyeg.

Ilyenkor részleges bontás és csere is szükséges lehet.

4. Hőtechnikai probléma kezelése

Ha a fal egy adott része tartósan hidegebb, hőhíd vagy elégtelen hőszigetelés is hozzájárulhat a penészesedéshez.

Ilyenkor nem elegendő csak a páratartalmat csökkenteni: az épületszerkezet hőtechnikai adottságait is vizsgálni kell.

5. A légcsere rendezése

Ha a penész magas beltéri páratartalom és elégtelen szellőzés következtében alakul ki, akkor a tartós megoldás része a levegőcsere megfelelő kialakítása.

Ez történhet például:

• megfelelő légbevezetők kialakításával;
• fürdőszobai elszívóventilátorral;
• automata, páraszabályozott rendszerrel;
• központi elszívással;
• decentralizált szellőztetővel;
• vagy komplett központi hővisszanyerős rendszerrel.

A megfelelő megoldást nem a penészfolt mérete, hanem az épület és a teljes levegőáramlás alapján kell kiválasztani.

A szellőztető rendszer akkor segíthet tartósan, ha a penészesedés kialakulásában meghatározó szerepe van a magas páratartalomnak és az elégtelen légcserének. Erre utalhat többek között, ha:

• rendszeresen párásak az ablakok;
• a penész télen erősödik;
• több hideg falszakaszon egyszerre jelenik meg;
• a fürdőszoba lassan szárad ki;
• a lakás levegője dohos;
• nyílászárócsere után jelentkezett a probléma;
• a penész a szekrény mögött vagy külső sarkokban alakul ki;
• a páratartalom hosszabb időn keresztül magas marad.

Ilyenkor az alkalomszerű ablaknyitás nem feltétlenül biztosít egyenletes, ellenőrzött légcserét. A jól megtervezett épület-szellőztető rendszer feladata az, hogy biztosítsa:

• a friss levegő megfelelő bejutását;
• a levegő továbbhaladását a lakáson belül;
• valamint a párás, elhasznált levegő eltávolítását.

Miért nem elég önmagában egy légbevezető?

Egy ablakba vagy falba szerelt légbevezető fontos eleme lehet egy szellőzőrendszernek, de önmagában még nem feltétlenül biztosít megfelelő levegőcserét.

A levegőnek ugyanis:

1. be kell jutnia;
2. végig kell haladnia a lakáson;
3. majd valahol el is kell távoznia.

Ezért vizsgálni kell:

• hol legyenek a légbevezetési pontok;
• hogyan jut át a levegő a helyiségek között;
• honnan történjen az elszívás;
• mekkora légmennyiség szükséges;
• milyen ventilátor és csatorna szükséges;
• található-e nyílt égésterű berendezés az ingatlanban.

A penészmentesítő légtechnikai rendszer tehát nem egyetlen készülék, hanem összehangolt levegőáramlás.

Páraérzékelős fürdőszobai ventilátor

Egyetlen nagy páraterhelésű helyiség problémájánál megfelelő megoldás lehet, ha a szükséges légutánpótlás is biztosított.

Ablakba vagy falba épített légbevezető

Friss levegőt biztosíthat a lakóhelyiségek számára. Általában megfelelő elszívással együtt alkalmazandó.

Automata, páraszabályozott rendszer

A rendszer a helyiségek páraterheléséhez igazítja a légcserét. A lakóhelyiségekbe friss levegő érkezik, a párás levegőt pedig jellemzően a fürdőszobából, WC-ből, konyhából vagy más kiszolgáló helyiségből távolítja el.

Kapcsolódó tartalom: Automata, páraszabályozott szellőzőrendszer

Decentralizált szellőztető berendezés

Egy-egy helyiség szellőztetésére alkalmazható, egyes készülékek hővisszanyerésre is képesek.

Központi szellőztető rendszer

Nagyobb lakás vagy családi ház esetén a teljes épület légcseréjét központi rendszerrel lehet megoldani.

A megfelelő rendszer kiválasztását befolyásolja:

• az ingatlan mérete;
• az alaprajz;
• a helyiségek száma;
• a lakók száma;
• a nyílászárók;
• a meglévő elszívás;
• a fűtési rendszer;
• a tüzelőberendezések;
• a kültéri zaj;
• és a kivitelezési lehetőségek.

Automata páraszabályozással a visszatérő penész ellen

Az automata páraszabályozás előnye, hogy a lakóknak nem kell folyamatosan figyelniük, mikor kell intenzívebben szellőztetni.

Nagyobb páraterhelésnél – például:

• zuhanyzáskor;
• főzéskor;
• éjszakai alvás során;
• vagy ruhaszárításkor –

a rendszer a kialakításától függően nagyobb légcserét biztosíthat. Alacsonyabb terhelésnél pedig mérsékelheti a légmennyiséget. Ez különösen olyan lakásokban lehet előnyös, ahol a penész nem egy egyszeri beázás, hanem tartós páraterhelés következménye.

Mikor NEM oldja meg a szellőztető rendszer a penészt?

Ez legalább olyan fontos kérdés, mint az, hogy mikor segít. A légtechnika önmagában nem javítja ki:

• a csőtörést;
• a tetőbeázást;
• a hibás vízszigetelést;
• a felszálló nedvességet;
• a homlokzati vízbejutást;
• a sérült ereszt;
• vagy a súlyos épületszerkezeti hibát.

Ha ilyen probléma áll fenn, először annak forrását kell megszüntetni. Légtechnikai beavatkozás akkor indokolt, ha a vizsgálat szerint a magas beltéri páratartalom vagy a hiányos levegőcsere is szerepet játszik a penészesedés kialakulásában.

Hogyan zajlik a penész felmérése?

A jó penészmentesítési megoldás nem a készülékválasztással kezdődik. Először a körülményeket kell megismerni. A felmérés során többek között vizsgálható:

• hol és milyen időszakban jelenik meg a penész;
• mekkora a helyiségek páratartalma;
• milyen nyílászárók találhatók az épületben;
• van-e megfelelő légutánpótlás;
• hogyan működik a fürdőszobai és konyhai elszívás;
• milyen útvonalon tud haladni a levegő;
• milyen fűtési rendszer működik;
• található-e kandalló, cserépkályha vagy más tüzelőberendezés;
• hol alakítható ki légbevezetés és elszívás;
• milyen épületszerkezeti hibák merülhetnek fel.

Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a probléma nem légtechnikai eredetű, más szakember – például vízvezeték-szerelő, tetőfedő, szigetelési vagy épületdiagnosztikai szakember – bevonása szükséges.

Mikor érdemes penészmentesítő szakemberhez fordulni?

Szakmai segítség különösen indokolt, ha:

• a penész rendszeresen visszatér;
• több helyiség érintett;
• nem állapítható meg a nedvesség oka;
• erős dohos szag érezhető;
• a fal láthatóan nedves;
• az ablakok rendszeresen erősen párásodnak;
• nyílászárócsere után kezdődött a probléma;
• a fürdőszobai ventilátor ellenére is magas marad a páratartalom;
• a penész nagyobb területen jelentkezik;
• vagy komplett szellőzőrendszer kialakítása merül fel.

Nem tudja, mi okozza a visszatérő penészt?
A PenészmentesHáz légtechnikai felméréssel segít megvizsgálni a lakás légutánpótlását, elszívását és levegőáramlását. Ha a problémát magas páratartalom és elégtelen szellőzés okozza, az ingatlan adottságaihoz igazodó megoldást tervezünk és kivitelezünk.

Mennyi idő alatt szüntethető meg a penész?

A szükséges idő teljesen az októl függ. Egy kisebb, felületi, páralecsapódással összefüggő probléma viszonylag gyorsan kezelhető, ha a megfelelő légcsere kialakítható. Egy beázott vagy hosszabb ideje nedves falnál azonban először:

• a vízforrást kell megszüntetni;
• meg kell várni a szerkezet kiszáradását;
• szükség esetén el kell távolítani a károsodott anyagokat;
• majd helyre kell állítani a felületet.

Ez több hetet vagy akár hosszabb időt is igénybe vehet. A fal felületének száraz tapintása önmagában nem bizonyítja, hogy a szerkezet mélyebb rétegei is kiszáradtak.

Mennyibe kerül a végleges penészmentesítés?

A penészmentesítés ára nem határozható meg kizárólag a penészfolt mérete alapján. A költséget elsősorban a kiváltó ok és a szükséges műszaki megoldás határozza meg. Más költséget jelent például:

• egy kisebb fürdőszobai elszívás kialakítása;
• néhány légbevezető telepítése;
• komplett központi elszívórendszer;
• hővisszanyerős rendszer;
• beázás javítása;
• falszárítás;
• vagy épületszerkezeti helyreállítás.

A légtechnikai rendszer árát befolyásolhatja:

• az épület mérete;
• a szükséges légbevezetők száma;
• a ventilátorok száma és típusa;
• a légcsatornák kialakítása;
• az ablak vagy fal szerkezete;
• a kültéri kivezetés;
• valamint a kivitelezési körülmények.

Konkrét, valós rendszerpéldákat és árakat külön gyűjtöttünk össze: Penészmentesítés árak

A külön ár-oldal jelenleg több különböző lakás- és családiház-példán keresztül mutatja be, hogy az eltérő műszaki tartalom milyen költségkülönbséget eredményezhet.

Olcsóbb-e évente újrafesteni a penészes falat?

Rövid távon természetesen kevesebbe kerülhet egy doboz penészölő szer és néhány liter festék. Ha azonban a penész:

• minden télen visszatér;
• rendszeresen újra kell festeni a falat;
• károsítja a bútorokat;
• dohosodnak a ruhák;
• vagy nagyobb terület válik érintetté,

akkor az ismétlődő tüneti kezelés folyamatos költséget jelent. Érdemes ezért nem csak azt összehasonlítani, hogy:

„mennyi egy ventilátor vagy szellőzőrendszer?”

hanem azt is, hogy:

„mennyibe kerül több éven keresztül ugyanazt a visszatérő problémát kezelni?”