GYIK

A megfelelő rendszer kiválasztása függ az ingatlan típusától, az energetikai céloktól, illetve attól, hogy új építésről vagy felújításról van szó. A központi hővisszanyerős szellőztetés ideális új épületekbe, míg meglévő lakásokban gyakran decentralizált, egyhelyiséges megoldások a célravezetők.

A szabványok alapján egy fő részére legalább 30–40 m³/h friss levegő szükséges, helyiségtípusonként eltérően. A fürdőszobában és WC-ben általában nagyobb, folyamatos elszívásra van szükség, míg hálószobákban és nappaliban a kényelmet és egészséges környezetet kell biztosítani.

A szellőztetőgépet úgy kell kiválasztani, hogy az a tervezett légcserét biztosítani tudja, sőt, szükség esetén akár 30%-kal magasabb légmennyiségre is képes legyen. Fontos, hogy csendes működés és energiatakarékosság mellett is fenntartsa a teljesítményt.

A korszerű rendszerek legalább négy üzemmóddal rendelkeznek: normál, csökkentett, távolléti és emelt üzem. Ezek automatikusan vagy kézi vezérléssel váltanak az aktuális igényekhez igazodva, például ha többen tartózkodnak a helyiségben vagy hosszabb időre elhagyjuk az otthont.

A zaj főként a ventilátoroktól és a légáramlásból ered. Megfelelő tervezéssel – például hangcsillapítók beépítésével és csillagpontos csatornahálózattal – a zaj minimalizálható. Egy jól kivitelezett rendszer nem lehet zavaró a lakók számára.

A folyamatos, szabályozott levegőcsere megelőzi a pára felgyülemlését, amely a penész legfőbb oka. A higroszabályozott rendszerek automatikusan reagálnak a páratartalom változásaira, így optimális beltéri klímát biztosítanak.

Általában nem ajánlott, mivel így a pára nem távozik megfelelően, sőt, vissza is terjedhet más helyiségekbe. Kivétel, ha a helyiségben nyílt égésterű gázkészülék működik – ekkor biztonsági okból szükséges lehet.

Igen, de az együttműködéshez szakértői tervezés szükséges. A két rendszer külön funkciókat lát el, de megfelelő összehangolás mellett jól kiegészítik egymást: míg a légtechnika a levegő minőségét és frissességét biztosítja, a klíma a hőmérsékletet szabályozza.

A szűrőknek meg kell felelniük az ISO 16890 szabványnak, amely a részecskék mérete szerinti szűrési hatékonyságot írja elő. A korszerű hőcserélők akár páratartalom visszanyerésére is képesek entalpiás membrán segítségével.

Szakmai hiányosságok közé tartozik a túl hosszú vagy rosszul elhelyezett légcsatorna, nem megfelelő méretezés, vagy a szűrők elhanyagolása. A nem megfelelően méretezett rendszer túl zajos lehet és nem biztosít elegendő levegőcserét.

Egy új építésű családi házba történő telepítés jellemzően 1,3–2 millió forint között mozog, az adott rendszer komplexitásától és a beépített extráktól függően. Légtechnikai rendszerek árairól itt tovább olvashat. 

Igen, hosszú távon energiamegtakarítást eredményez, mivel a hővisszanyerés révén csökken a fűtési-hűtési energiafelhasználás, miközben a lakók komfortérzete is javul.

Egy jól méretezett rendszer éves szinten akár 30–40 kWh/m² energiát is megtakaríthat, miközben a működtetéshez szükséges elektromos áramfogyasztás jóval kisebb (kb. 2–4 kWh/m²).

A HRV (Heat Recovery Ventilation) rendszerek csak a hőenergiát nyerik vissza, míg az ERV (Energy Recovery Ventilation) rendszerek a hő mellett a páratartalmat is újrahasznosítják – utóbbi különösen hasznos magas páratartalmú környezetben.

Elsősorban a DIN 1946-6 szabvány és az ehhez kapcsolódó hazai épületenergetikai előírások mérvadók. Emellett érdemes figyelni a WHO beltéri levegőminőségi ajánlásaira is.

Az ACH érték megmutatja, hogy egy adott helyiség levegője hány alkalommal cserélődik ki óránként. Optimális értéke lakóépületekben 0,5–1,5 között van, míg speciális terekben (pl. laborokban) jóval magasabb.

A csillagpontos kialakítás a legelterjedtebb, ahol minden helyiség saját csatornán keresztül csatlakozik a központi elosztóhoz. Ez biztosítja a kiegyenlített légelosztást és csökkenti a zajt.

Legalább évente szükséges a szűrők cseréje és a csatornahálózat tisztítása. Ezenkívül a rendszer szellőztetőegységének ellenőrzése is indokolt, hogy elkerülhető legyen a teljesítménycsökkenés vagy higiéniai probléma.

Laboratóriumok, tisztaterek és gyártóüzemek esetében szigorúbb követelmények érvényesek: HEPA vagy ULPA szűrők, nyomáskontroll és automatizált ellenőrzési rendszerek szükségesek a szabályozott környezet fenntartásához.

A modern irodákban cél a személyre szabott szellőzés biztosítása, például munkaállomás-közeli befúvókkal és alacsony légsebességgel. Az ilyen rendszerek nemcsak komfortosabbak, hanem egészségesebb munkakörnyezetet is teremtenek.