Milyen típusú szellőztető rendszerek vannak?

A szellőztető rendszerek célja a beltéri levegő minőségének biztosítása, a páratartalom szabályozása, valamint a friss levegő folyamatos utánpótlása a lakó- vagy ipari környezetekben. Az optimális rendszer kiválasztása számos tényezőtől függ: az épület funkciójától, méretétől, használati módjától, valamint az energiahatékonysági szempontoktól. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a leggyakoribb szellőztetőrendszer-típusokat, kategorizálva őket működési elvük alapján.

Működési elv:
A természetes szellőztetés a levegő mozgását fizikai erők – például hőmérséklet-különbség (kéményhatás) vagy szél – segítségével biztosítja, gépi beavatkozás nélkül.

Típusai:
– Ablaknyitással történő szellőztetés: legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, de nem szabályozható, télen hőveszteséggel jár.

– Gravitációs szellőztetés: a meleg levegő felfelé száll, ezáltal légmozgás alakul ki (pl. hagyományos kéményes rendszerek).

– Passzív szellőzők (pl. szellőzőrácsok): huzat vagy nyomáskülönbség hatására működnek.

Előnyök:
Alacsony beruházási és üzemeltetési költség. Zajmentes működés.

Hátrányok:
Nincs kontroll a levegőáramlás felett. Hőveszteség és allergének, szennyeződések bejutása lehetséges. Korlátozott hatékonyság a modern, jól szigetelt épületekben.

Ezek a rendszerek ventilátorokat alkalmaznak a levegő mozgatására, és lehetővé teszik a szellőzés szabályozását, valamint – megfelelő kialakítással – a hővisszanyerést.

2.1. Elszívásos rendszer (exhaust ventilation)

Működési elv:
Ventilátor segítségével a használt levegőt eltávolítja, miközben a friss levegő a nyílászárókon vagy szellőzőnyílásokon keresztül áramlik be.

Alkalmazás:
Lakóépületek, kisebb irodák.

Előnyök:
Egyszerűbb és olcsóbb, mint a komplexebb rendszerek. Hatékony páramentesítés.

Hátrányok:
Nincs kontroll a beáramló levegő minőségén vagy hőmérsékletén. Túlzott légszivárgásra hajlamos épületekben energiaveszteséget okozhat.

2.2. Befúvásos rendszer (supply ventilation)

Működési elv:
Ventilátor segítségével friss levegőt fúj az épületbe, a használt levegő pedig a nyílászárókon, szellőzőkön keresztül távozik.

Előnyök:
A beszívott levegő szűrhető, előmelegíthető. Nyomáskiegyenlítéssel megelőzhető a kültéri szennyeződések bejutása.

Hátrányok:
Nincs kontroll a távozó levegő felett. Páralecsapódás és nedvességproblémák alakulhatnak ki.

2.3. Kiegyenlített rendszer (balanced ventilation)

Működési elv:
Két ventilátor biztosítja a friss levegő bejuttatását és a használt levegő eltávolítását, szimmetrikusan. Gyakran hővisszanyerő egységgel kombinálják.

Alkalmazás:
Modern, jól szigetelt épületek, irodaházak, passzívházak.

Előnyök:
Szabályozható, kiegyensúlyozott légcsere. Levegőszűrés és hővisszanyerés lehetséges. Energiahatékony megoldás.

Hátrányok:
Magas beruházási költség. Karbantartási igény (szűrőcsere, csőtisztítás).

Szolgáltatásunk lefedi a teljes munkafolyamatot a helyszíni felméréstől kezdve a rendszer tervezésén, az eszközök szakszerű kiválasztásán és beszerelésén át egészen a próbaüzem és végátadás lebonyolításáig.

Hővisszanyerős szellőzőrendszer működési elv:
A rendszer a távozó használt levegő hőtartalmát átadja a bejövő friss levegőnek egy hőcserélőn keresztül, így csökkenti a fűtési/hűtési energiaigényt.

HRV: csak hőt cserél.

ERV: hőt és páratartalmat is kiegyenlít.

Alkalmazás:
Passzívházak, alacsony energiaigényű épületek, irodaházak, oktatási intézmények.

Előnyök:
Kiemelkedően energiahatékony. Javítja a beltéri levegő minőségét. Szabályozható rendszer, szűréssel kombinálható.

Hátrányok:
Magasabb beruházási és karbantartási költség. Gondos tervezést és rendszeres szervizelést igényel.

Decentralizált szellőztető rendszer működési elv:
Helyiségenként külön-külön telepített szellőztető egységek, amelyek sok esetben hővisszanyeréssel kombináltak.

Előnyök:
Egyszerűbb telepítés meglévő épületekbe. Helyi szabályozhatóság. Nincs szükség csőhálózatra.

Hátrányok:
Korlátozott hatékonyság nagyobb épületek esetében. Zajosabb lehet, mint a központi rendszerek.

A megfelelő szellőztető rendszer kiválasztása kulcsfontosságú az épület energiahatékonysága, a beltéri levegő minősége és a hosszú távú komfortérzet szempontjából, ezért célszerű azt az épület funkciójához, méretéhez, használati módjához, valamint a helyi klimatikus viszonyokhoz és a beruházási lehetőségekhez igazítva, szakértői támogatással meghatározni.