Penészesedés okai – mitől alakul ki penész az épületben?

A penészesedés kialakulásához tartós vagy rendszeresen visszatérő nedvesség szükséges. Ennek forrása lehet magas beltéri páratartalom és páralecsapódás, elégtelen légcsere, hideg felület vagy hőhíd, beázás, csőszivárgás, építési nedvesség vagy más kivitelezési és épületszerkezeti hiba. A tartós penészmentesítés első lépése ezért nem a folt eltávolítása, hanem annak feltárása, honnan származik a nedvesség.

A penész megjelenése nem csupán esztétikai probléma. A nedves, penészes környezet az épület anyagait és berendezéseit is károsíthatja, ezért a kiváltó ok feltárását nem érdemes halogatni. A WHO a tartós épületnedvességet és a penészesedést egészségügyi szempontból is jelentős beltéri környezeti problémaként kezeli.

A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy:

„Mivel lehet eltüntetni a penészt?”

hanem az:

„Mitől marad nedves az adott felület?”

A felszíni kezelés ugyanis nem akadályozza meg a penész visszatérését, ha a nedvesség forrása továbbra is fennáll.

Cégünk évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésére, kiemelt területtel Budapest és Pest megye vonzáskörzetében, hogy az ingatlanra szabott legjobb megoldással szüntesse meg a penészesedést!

Mi kell a penész kialakulásához?

Penészspórák természetes módon is jelen lehetnek a környezetben és a beltéri levegőben. Attól azonban, hogy spórák kerülnek egy felületre, még nem feltétlenül indul el penésznövekedés. Ehhez elsősorban megfelelő mennyiségű nedvességre van szükség. A nedvesség származhat:

• a beltéri levegő magas páratartalmából;
• páralecsapódásból;
• beázásból;
• csőtörésből vagy lassú szivárgásból;
• talaj felől érkező nedvességből;
• nedves építőanyagokból;
• hibás szigetelésből;
• vagy több tényező együttes hatásából.

A penészesedés megelőzésének és kezelésének alapja ezért a nedvesség szabályozása. Az EPA szerint beltéri penésznövekedés akkor tartható ellenőrzés alatt, ha a nedvességet sikerül kontrollálni.

1. Magas páratartalom és páralecsapódás

A lakás levegője folyamatosan vesz fel nedvességet.

Pára keletkezik például:

• fürdés és zuhanyzás közben;
• főzéskor;
• beltéri ruhaszárításkor;
• felmosáskor;
• valamint a lakók légzése során.

A meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg. Ha a párás levegő hidegebb felülettel érintkezik, a felület közelében megnő a relatív páratartalom, és megfelelő körülmények között páralecsapódás is kialakulhat.

Ezért jelenik meg gyakran nedvesség:

• ablaküvegen;
• ablakkáván;
• külső falon;
• falsarokban;
• födémcsatlakozásnál;
• vagy bútor mögötti hideg falszakaszon.

Az EPA általános otthoni iránymutatása szerint a beltéri relatív páratartalmat lehetőség szerint 60% alatt, ideálisan 30–50% között célszerű tartani, bár a tényleges penészkockázatot nemcsak a szoba levegőjének, hanem a felület közvetlen környezetének nedvessége is befolyásolja.

A magas páratartalom azonban nem minden penész oka, ezért a puszta páramérés önmagában nem mindig elegendő a diagnózishoz.

2. Elégtelen légcsere és légmozgás

A lakásban keletkező nedvességet valamilyen módon el kell távolítani. Ha nincs megfelelő légcsere, a páraterhelés felhalmozódhat. Ez különösen gyakori lehet:

• jól záródó korszerű nyílászáróknál;
• ablaktalan fürdőszobában;
• nem megfelelően működő elszívó mellett;
• olyan helyiségben, ahol rendszeresen ruhát szárítanak;
• vagy akkor, ha a lakók hosszú időn keresztül csak ritkán szellőztetnek.

A megfelelő szellőzés csökkentheti a levegő nedvességtartalmát és a páralecsapódás kockázatát. De nemcsak a helyiségek közötti légcsere számít.

Helyi légmozgáshiány is kialakulhat

Egy nagy szekrény, kanapé vagy más bútor szorosan a külső fal elé tolva megakadályozhatja, hogy a szoba meleg levegője megfelelően átjárja a fal előtti területet.

Ilyenkor:

• a fal hidegebb maradhat;
• lassabban szárad;
• a helyi felületi páratartalom megemelkedhet;
• és kedvezőbb környezet alakulhat ki a penész számára.

A légmozgás javítása és a bútor eltávolítása a hideg falszakasztól ezért bizonyos esetekben segíthet csökkenteni a kondenzációt.

Kapcsolódó tartalom:  Penész a gardrób vagy szekrény mögött – miért pont ott jelenik meg?

Ha a lakásban tartósan magas páratartalom és elégtelen légcsere áll fenn, érdemes a teljes épület-szellőztető rendszer működését vizsgálni, nem csupán egyetlen ventilátort vagy légbevezetőt.

3. Hőhidak és hideg felületek

A páralecsapódás veszélyét nemcsak a levegő nedvességtartalma, hanem a felület hőmérséklete is meghatározza. Ha egy falrész jelentősen hidegebb a környezeténél, a mellette lévő levegő lehűl. Emiatt a felület közvetlen közelében magas relatív páratartalom alakulhat ki, és a nedvesség akár látható vízcseppek formájában is kicsapódhat.

Hidegebb lehet például:

• épületsarok;
• vasbeton koszorú;
• áthidaló;
• födém és fal csatlakozása;
• erkélylemez csomópontja;
• rosszul vagy hiányosan szigetelt falszakasz;
• ablak körüli szerkezet.

Ezeket nevezzük gyakran hőhidas területeknek.

Fontos azonban, hogy a hőhíd önmagában sem feltétlenül jelent penészt. A kockázat akkor nő meg igazán, ha a hideg felülethez magas beltéri páraterhelés is társul. A penészesedés megelőzésében ezért egyszerre lehet szerepe:

• a felületi hőmérséklet növelésének;
• megfelelő hőszigetelésnek;
• a beltéri páratartalom csökkentésének;
• és a légmozgás javításának.

4. Beázás, csőszivárgás és szerkezeti nedvesség

Nem minden penészesedés a beltéri párából ered. A falat, mennyezetet vagy padlót közvetlenül víz is nedvesítheti. Ennek gyakori forrása lehet:

• sérült tető;
• hibás bádogozás;
• repedt vagy rosszul kialakított homlokzat;
• nyílászáró körüli vízbejutás;
• csőtörés;
• lassú vízvezeték-szivárgás;
• hibás lefolyó;
• fürdőszobai vízszigetelési hiba;
• talaj felől érkező nedvesség.

Az épületszerkezetben akkor alakul ki nedvességprobléma, amikor több víz vagy pára kerül bele, mint amennyi megfelelő idő alatt el tud távozni. Beázás vagy szivárgás gyanújára utalhat például:

• jól körülhatárolható nedves folt;
• sárgás vagy barnás elszíneződés;
• felhólyagosodó festék;
• leváló vakolat;
• évszaktól független nedvesedés;
• esőzéshez kapcsolódó folt;
• vagy egy vízvezeték közelében megjelenő penész.

Ilyen esetben a szellőzés javítása önmagában nem oldja meg a problémát. Először a víz bejutását vagy a szivárgást kell megszüntetni. A penészeltávolítás csak ezután lehet tartós.

5. Építési nedvesség és kivitelezési hibák

Penész új építésű vagy frissen felújított házban is kialakulhat. Az építkezés során jelentős mennyiségű víz kerül az épületbe például:

• betonozáskor;
• vakoláskor;
• aljzatkészítéskor;
• gletteléskor;
• festéskor.

Ezeknek az anyagoknak időre van szükségük a kiszáradáshoz. Ha az épületet gyorsan lezárják, beköltöznek, vagy a frissen beépített nedvesség nem tud megfelelő ütemben eltávozni, a belső páraterhelés hosszabb időn keresztül magas maradhat.

Bizonyos, párafékezőbb szerkezetek pedig lassabban képesek leadni a beépítés során felvett nedvességet. Kivitelezési hiba is vezethet tartós nedvesedéshez, például:

• hiányos hőszigetelés;
• rosszul kialakított csomópont;
• hibás vízszigetelés;
• lezárt, kiszáradni nem képes szerkezet;
• nem megfelelő csapadékvíz-elvezetés;
• vagy rosszul kialakított légtechnika.

Ezért az új házban megjelenő penészt sem szabad automatikusan kizárólag „túl magas páratartalomnak” tekinteni. Ki kell deríteni, honnan származik a nedvesség.

Kapcsolódó tartalom: Új ház penészesedése – hogyan lehetséges?

6. Hol jelenik meg először a penész?

A penész helye sokszor segít szűkíteni a lehetséges okokat. Gyakori területek:

Fürdőszoba

A nagy páraterhelés miatt különösen érzékeny helyiség. Elégtelen elszívás mellett a nedvesség a mennyezeten, fugán, szilikonon vagy hideg falszakaszon jelenhet meg.

Kapcsolódó tartalom: Penész a fürdőszobában

Ablak környéke

Az üveg, ablakkáva és csatlakozó falszerkezet sokszor az egyik leghidegebb beltéri felület.

Rendszeres páralecsapódás magas beltéri páraterhelésre, hideg felületre vagy ezek együttesére utalhat.

Kapcsolódó tartalom: Penész az ablak körül

Külső falsarok

A geometriai és szerkezeti adottságok miatt a sarok felülete hidegebb lehet, ezért magas páratartalom mellett könnyebben válhat problémássá.

Kapcsolódó tartalom: Penész a sarokban – mi állhat a háttérben? 

Szekrény és nagy bútor mögött

A gyenge légmozgás és a hideg külső fal együtt kedvezőtlen mikrokörnyezetet hozhat létre.

Fal vagy mennyezet egy meghatározott pontján

Ha a penészhez nedves, sárgás-barnás folt, festékleválás vagy málló vakolat társul, beázás vagy más közvetlen nedvességforrás is felmerülhet.

A fal alsó részén

A padlószint közelében jelentkező nedvességnél talaj felől érkező víz, szigetelési probléma vagy csővezeték hibája is szóba jöhet. A penész tehát gyakran a falon válik először szemmel láthatóvá, de maga a falon megjelenő folt még nem árulja el automatikusan, mi okozta. A penész helye, mintázata és a környező felület állapota együtt adhat támpontot. → Miért jelenik meg a penész a falon, és mit árul el a helye?

7. Hogyan deríthető ki a valódi ok?

A tartós megoldás előtt el kell különíteni egymástól a lehetséges nedvességforrásokat. A vizsgálat során érdemes választ keresni például ezekre:

• Mikor jelenik meg a penész?
• Télen rosszabb, vagy egész évben változatlan?
• Eső után erősödik?
• Csak egy helyiség érintett?
• Külső falon van?
• Párásak az ablakok?
• Mennyi idő alatt szárad ki a fürdőszoba?
• Volt nyílászárócsere vagy felújítás?
• Található vízvezeték az érintett falban?
• Hidegebb-e az érintett felület a környezeténél?
• Látható vízfolt vagy vakolatkárosodás?
• A fal mögött vagy bútorban is érezhető dohos szag?

Szükség esetén a helyszíni vizsgálat kiegészíthető:

• páratartalom-méréssel;
• felületi hőmérséklet mérésével;
• nedvességméréssel;
• légtechnikai ellenőrzéssel;
• hőkamerás vizsgálattal;
• szivárgáskereséssel;
• vagy épületszerkezeti feltárással.

Nincs egyetlen mérés, amely minden penészesedés okát automatikusan megmondja. A tüneteket, az épület adottságait és a nedvesség lehetséges útját együtt kell értékelni.

Visszatérő penésszel küzd?
Ha a penészesedés oka nem egyértelmű, érdemes először azt meghatározni, hogy légtechnikai, hőtechnikai vagy más épületszerkezeti probléma áll-e a háttérben. Ha a magas páratartalom, hiányzó légutánpótlás vagy elégtelen elszívás is szerepet játszik, a PenészmentesHáz szakemberei az épület adottságaihoz igazodó penészmentesítési és szellőztetési megoldást tudnak kialakítani.

Az ok határozza meg a megoldást

A penészesedés önmagában nem diagnózis.

Ugyanúgy penész jelenhet meg:

• egy rosszul szellőző hálószobában;
• egy hőhidas sarokban;
• beázó tető alatt;
• szivárgó vízvezeték mellett;
• vagy egy még ki nem száradt új épületben.

Ezért a tartós megoldást mindig a kiváltó okhoz kell igazítani.

Ha a probléma:

magas páratartalom + elégtelen légcsere, akkor a megoldás része lehet a megfelelő szellőztetés;

hideg felület + hőhíd, akkor hőtechnikai beavatkozás is szükséges lehet;

beázás vagy szivárgás, akkor először a vízforrást kell megszüntetni;

építési nedvesség, akkor megfelelő száradás és légcsere szükséges;

több ok együtt, akkor komplex műszaki megoldásra lehet szükség.

A penész foltjának eltávolítása csak ezután következik.

Kapcsolódó tartalom: Penész kezelése – hogyan lehet véglegesen megszüntetni a penészt?

A penészmentesítés nem a festéssel kezdődik, hanem az okfeltárással.
Ha az épületben visszatérő párásodás és penészesedés jelentkezik, kérjen helyszíni felmérést! Légtechnikai eredetű probléma esetén az Air Power House Kft. a szükséges rendszer tervezését és kivitelezését is elvégzi.

Tudta, hogy még műemlék vagy különleges szerkezetű épület esetén sem kell kompromisszumot kötnie? A penészmentesítő rendszert minden esetben az épület adottságaihoz, jellegéhez igazítjuk.