Miért szükséges a páramentesítés?
Mi az összefüggés a remek komfortérzet, a páramentesítés és a megfelelő szellőzés között?
Friss és tiszta levegő
A komfort széles fogalmába beletartozik egy nagyon fontos tényező: a levegő minősége. Akár otthonunkban vagy az irodában tartózkodunk, a friss és tiszta levegő nélkülözhetetlen az életminőség meghatározása szempontjából.
Minden ember élhető környezetre vágyik, és lehetősége szerint erre törekszik.A külsőkörnyezeti tényezőkkel, a levegő összetételével és minőségével, oxigén tartalmával nap mint nap foglalkoznak a szakemberek, de a belső, zárt terek, házak, lakások, iskolák, társasházak levegőjével, páratartalmával már keveset vagy egyáltalán nem.
Pedig a belső légszennyezés is súlyos károkat okozhat, nemcsak az emberi
szervezetnek, hanem a lakókörnyezetnek, lakóépületnek is. Romolhat az épület szigetelése, csökkenhet a falak hőtartó képessége, vizesedhetnek nemcsak a falak, de akár a fa ablakkeretek is, növekedhet a poratkák száma, nem beszélve a súlyos és fertőző penész kialakulásáról, ami természeténél fogva allergiát okozhat, sőt, káros gázokat bocsáthat ki.
Pedig a megnövekedett páratartalom a hétköznapi tevékenységeink során szabadul fel jelentős mennyiségben: lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás következtében.
Miért is fontos a páramentesítés és a szellőzés?
Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségben is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink 40-60%-os páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt. Így a megfelelő páramentesítéssel nem csak az épületeink de saját egészségünket is megóvjuk.
A jó hőszigetelésű új, vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly pára gondokat: a leghidegebb felületeken a víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének pedig a leépülését.
Lakótereinkben sokféle veszélyes szennyezőanyag az előírtnál magasabb koncentrációban van jelen, különösen akkor, ha a szellőzés nem működik kielégítően. Ezek az anyagok többek között a festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonatok, tisztítószerek, illatosítók, parfümök.
Ne csak az ipari vagy a közlekedés miatti levegőszennyezés jusson eszünkbe erről a szóról, hanem vizsgáljuk meg a levegő minőségét belső tereinkben, ahol időnk legtöbb részét töltjük! Fentiekből adódik, hogy hatékony szellőzés páramentesíti lakóépületeinket, így stabilizálja a belső relatív páratartalmat, ezáltal biztosítva a megfelelő komfortot.A jó szellőzés napjainkban elengedhetetlen. Intelligens szellőztetéssel ezek a környezeti problémák elkerülhetők vagy kiküszöbölhetők.
Mit kell tennünk a megfelelő szellőzteté érdekében?
- Légbevezetőket kell elhelyeznünk a lakószobákba, valamint a nyílt égésterű gázkészülékek helyiségeibe, így páramentesítjük a helységet, és a lakást friss levegőhöz juttatjuk
- Biztosítani kell a szabad levegő áramlását a lakásban bezárt belső ajtók esetén is megfelelő ajtó alatti résekkel, átszellőző rácsokkal
- Légelvezetőket, elszívó rácsokat kell elhelyeznünk a vizes helyiségekben (fürdő, WC, konyha), amelyek légcsatornán keresztül elszívó ventilátorokhoz, vagy gravitációs szellőzőkürtőhöz csatlakoznak.
Ezek biztosítják a szennyezett levegő eltávolítását és páramentesítését.De a friss levegő is csak akkor tud beáramlani a lakószobákba, ha levegőt szívunk el a kiszolgáló helyiségekből. A légbevezetés megoldásával a szellőzetlenség kiküszöbölhető, valamint a gázkészülékek légellátása is biztosítható.
Milyen módokon lehet biztosítani a folyamatos légáramlást?
A jó szellőzés kivitelezése a helyes szellőzési mód megválasztásával kezdődik: lehetőség van gépi szellőzésre, ami központi elszívással kivitelezhető. A gépi higroszabályozású rendszerrel az egész épületben a légcserét a szennyezett, vizes helyiségekből elszívott levegő indítja el, majd friss levegő érkezik a szobákba a légbevezetőkön keresztül. A ventilátor által elszívott levegő mennyiségét a légelvezetők szabályozzák és osztják el a pillanatnyi szükségletek szerint a lakások vizes helyiségeiben.
További szellőzési eljárásként ismerjük a gravitációs szellőzést, illetve a hibrid szellőzést. Előbbi a természet erejét (szélhatás és kürtőhatás) aknázza ki, utóbbi a gépi és gravitációs megoldás közötti középút: kevés karbantartást igénylő, kis fogyasztású, megbízható rendszer, a fentebb felsorolt szellőzési rendszerekre jellemző okos megoldásokkal. Az intelligens szellőzés közvetlen előnyei:
• Jobb légcsere, nagyobb komfort: amint egy helyiségben személyek tartózkodnak, nő a relatív páratartalom, ekkor a páraérzékelős szellőzőelemek zsalui nyílnak, megnő a légforgalom. A vizes helyiségekben folytatott tevékenységek fokozott szag, ill. párakibocsátással járnak. Ezek következtében az elhelyezett légelvezetők automatikusan (vagy kézi kapcsoló hatására) nyílnak, fokozva az elszívott levegő mennyiségét, és felgyorsítva a szennyezett levegő eltávolítását, így páramentesítve a helységet.
• A páralecsapódások elkerülése: az emberi tevékenységek következtében felszabaduló nedvesség páralecsapódást okozhat, ez pedig penészesedési folyamatokat indíthat el, növekszik a kondenzáció veszélye. Ekkor a higroszabályozású szellőelemek megnyílnak, a fokozódó szellőzés pedig csökkenti a páratartalmat.
• Gázkészülékek légellátása: a nem zárható és növelt minimum hozamú légbevezetők szakszerű kiválasztásával és elhelyezésével a nyílt égésterű gázkészülékek égési és szellőző levegőjének utánpótlása biztosítható, ezáltal biztonságosabbak üzemeltethetők.
• A fűtési költségek kézben tartása: a hőveszteség jelentős részét (akár 50%-ot) a rossz szellőzésnek tulajdonítják. Viszont higroszabályozási rendszerrel jelentős energia megtakarítás érhető el. A technológia lehetővé teszi, hogy csak ott és olyan mértékben kerüljön sor légcserére, ahol szükséges, és csak a megfelelő mértékben. Tehát a légcsere a szükség szerinti optimális lesz, így a szellőzési hőveszteség minimálisra redukálható.